Tartalom

ájul

ájul (ige)

Eszméletlenül összeesik; a földre rogy magatehetetlenül és öntudatlanul. Az alvóhoz hasonló tehetetlen öntudatlanságba esik.

A nő az erős napsütés és szomjúság miatt a férfi karjaiba ájult. A sál úgy elszorította a nyakát, hogy tehetetlenül ájult a földre.

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.