vég
vég (főnév)
1. Kiterjedés szélső pontja; az a pont, amelynél egy dolog, test vagy tér megszakad.
A vezeték végére égőt szerelnek. Az út végén van a tó. Az ország határát végvárak védték.
2. Utolsó időpont ...
3. Megsemmisülés ...
4. Cél ...
5. Ország határvidéke ...
6. Felgöngyölt szövetanyag ...
7. ilyen hosszúságú ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
vég- (melléknévi előtag)
Legutolsó; befejezésként történő.
végelszámolás, végcél
A végérvényes döntés szerint ki kell fizetni a kárt.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.