vonó
vonó (főnév)
1. Hangszer megszólaltató eszköze; hosszú, vékony fapálcára kifeszített, tapadós lószőrből álló eszköz, amellyel húrokat rezegtetve bizonyos hangszereket (például hegedűt) szólaltatnak meg.
A zenész elővette a vonóját, és elkezdett játszani. A vonó segítségével sokkal hangosabban szól a hegedű, mint ha csak pengetik.
2. Húzó eszköz ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.