visel
visel (ige)
Testén hord szokásszerűen vagy állandóan egy öltözéket, ruhadarabot, díszt.
A menyasszony fátylat visel a esküvőn. A lány új fülbevalót visel a születésnapján. A házaspár gyűrűt visel már tíz éve.
További részletezés
1. Magára vesz egy ruhadarabot, dísztárgyat alkalomszerűen ruhaként, díszként, és most az van rajta.
A bálban a lány fehér selyemruhát visel. Az üzletember öltönyt és nyakkendőt visel.
2. hajat növeszt ...
3. magzatot hordoz ...
4. Részese lesz ...
5. Békén tűr ...
6. Kötelezettséget teljesít ...
7. Hivatalt betölt ...
8. Sokáig hord ...
9. Terhet hordoz ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.