tő

1. Gyökeres rész. Az a növényi rész, amiből a szár, a törzs kinő.

Májusban a fagyosszentek után ültettem ki a virágtöveket a ház elé. A frissen elültetett tő gyökérzete megerősödik.

2. Bőr alatti rész. Hajnak, szőrnek, szemölcsnek a bőr felszínéig terjedő része.

Minél jobb minőségű a borotva, annál inkább tőig vágja a szőrzetet. A kezelés során a hajtöveket vették célba.

3. Növényi rész. Ágnak, gallynak, levélnek az a része, amely a nála nagyobb növényi részhez csatlakozik, vele van összenőve.

Fára mászáskor mindig az ág tövére lépj, mert ott erősebb a fa. A gallyat a tövénél fűrészelte le.

4. Testrész. Kiálló testrésznek, végtagnak az a része, amely közvetlenül a test fő részéhez csatlakozik.

A baleset miatt a lábát sajnos tőből le kellett vágni. Megmasszírozta a nyaka tövét.

5. Talajhoz közel eső rész. Építménynek, földből kiemelkedő tárgynak az a része, amely közvetlenül a talajból áll ki.

Az oszlop tövéhez ült. A kő tövéhez tette le a hátizsákját. A fal tövénél látta a nedvesen maradó részt: rossz volt az alap szigetelése.

6. Tartóval, nyéllel érintkező rész. Használati tárgynak, eszköznek az a része, amelynél a használandó hegy, él, penge a tartóval, fogóval érintkezik.

A sok írástól, rajzolástól tövig lekopott a ceruzája. Tövig beszúrta a kést.

7. Kiindulás, kezdet; egy egész szervezet, következményrendszer elindítója, forrása.

A forradalom tőből kiirtotta az elnyomást. A szótár a tudatlanság tövéig hatol, és megszünteti azt.

8. Nyelvtan: Szótő; a toldalékok nélküli szó.

A ragokat a tőhöz illesztjük. Hasznos dolog tudni a szó tövét.