tör
tör (ige)
Erővel részekre választ merev, szilárd tárgyat; részekre aprít; leválaszt róla egy vagy több darabot.
Az erős hős oszlopokat tör. Az eldobott kő darabokra töri az ablaküveget.
További részletezés
1. Nyomással vagy ütéssel összeroppant egy kemény héjú termést, hogy a belét hozzáférhetővé tegye.
A cukrász mandulát tör egy kalapáccsal. A mókus mogyorót tör a fogával.
2. Apró darabokra választ ...
3. Kézzel leválaszt ...
4. Szárról leválaszt ...
5. Csont részekre válik ...
6. Földet művelhetővé tesz ...
7. Akadályt lerombol ...
8. Testrészen sebet okoz ...
9. kellemetlenség elviselésére szoktat ...
10. egységét megbontja ...
11. Nagy erővel hatol ...
12. Rátámad egy személyre ...
13. Támadóan kérdőre vonja ...
14. Fényt az irányától eltérít ...
15. ütögetve puhít ...
16. Fás részektől megszabadít ...
17. Beteggé válik ...
18. Megerőltetve fáraszt ...
19. Számot számmal úgy oszt ...
20. várfalat rombol ...
21. Megszeg fogadalmat ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
Lásd még: -csor, -csör, -dor, -tor (igeképző)
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.