tény
tény (főnév)
Megalapozott állítás, a valóságot tükröző, igaznak tekintett, és általánosan elfogadott megegyezés, ahogy a dolgok megtörténtek, vagy ahogy a dolgokat megfigyelték – ellentétben egy feltételezéssel vagy véleménnyel. Ennek segítségével tudunk meg többet a környezetünkről, a körülöttünk levő világról. Ilyen adatok segítségével döntünk.
A felhozott tények az elmondottak ellen szólnak – mondta a bíró a tárgyaláson. Ne hallgassa el azokat a tényeket, amelyekről tudomása van – figyelmeztette a tanút az ügyvéd. A tudományok igyekeznek tényekre alapozni az állításaikat.
További részletezés
1. Megtörtént esemény, amely a valóság folyamatában lezárt szakaszt alkotó jelenség, mozzanat, illetve olyan, ami a valóságban előfordulhat vagy megtörténhet.
Nyilvánvaló tény, hogy az eldobott labda visszaesik a földre. Szomorú tény, hogy az infláció növekszik.
2. valóság ...
3. Egy jelenség megléte ...
4. elkövetett tett ...
5. Különleges eset ...
6. Kézzelfogható igazság ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.