trocheus

Irodalmi: Ereszkedő versláb, amely egy hosszú és egy rövid szótagból áll. Képlete: – υ.

Példa:
"Szállj le szállj el csöndes éj!
Nyugszik a föld, álma mély."
(Tompa Mihály: A karcsai templom).

A trocheus régebbi magyar neve: lejti. A költő trocheusokkal végződő rímekkel zárja a versszak sorait. Egy trocheus fordítottja egy jambus.