sír
sír (ige)
Könnyeket hullat. Szaggatott lélegzés és jellegzetes hang kíséretében a szeméből könnyeket ejt egy testi fájdalom vagy lelki sérelem elutasításának jeleként, vagy erős érzelem, indulat hatására.
A gyerek sírt, mert megütötte a térdét. A kislány hangosan sír, amikor nem kapja meg a boltban a kért játékot. A lány örömkönnyeket sír a film végén a megható jelenet után.
További részletezés
1. Könnyezik a szeme egy csípős szag, maró gáz, füst vagy pára elleni védekezésül.
A szakácsnő sír a hagyma vágása közben. Annyira csípett a füst, hogy sírtam tőle.
2. Nagyon bánkódik ...
3. veszteségéről panaszkodik ...
4. Elszomorító hangon szól ...
5. Rossz hangot ad ki ...
6. Sistergő hangot ad ...
7. Eső hullik ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
sír (főnév)
1. Földbe ásott üreg, ahová halottat temetnek. Ezt földhalom vagy kisebb, díszes építmény fedi.
Az elhunytat egy sírban helyezték örök nyugalomra. A sír gödre két méter mély. A rokonok virágokat visznek a sírra.
2. halál bekövetkezése ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.