szeg
szeg, szög (főnév)
1. Rögzítő vagy összefogató elem. Az egyik végén hegyes, a másikon általában fejjel (ütőfelülettel) ellátott fémrudacska, egy tárgy egy helyre rögzítésére, összeillesztett darabok egyben tartására.
Kalapáccsal szeget ütött a falba. Egy képet akasztott a falból kiálló szegre.
2. ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
szeg (ige)
Két vagy több darabra vág, szel; egy karéjt levág kenyérből, kalácsból.
Megfogta a kést, és szegett egyet a kenyérből. A friss kalácsból szeg egyet.
További részletezés
1. Testrészt elvág, eltör; baleset következtében sérülést szenved.
Kenyérvágás közben az ujjamat szegtem, aztán bekötöttem. A várból lezuhanó ellenség a nyakát szegte.
2. Testrészt megfeszít ...
3. Szövet szélét erősíti ...
4. Szövet szélét erősíti ...
5. Nem tartja be ...
6. területet körülvesz ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
-szeg (főnévképző)
A falu vagy a hozzá tartozó terület említett megnevezésű része (általában sarok, kiszögellés).
Tószeg, Kunszeg
A besenyszegi élet nagyon kalandos volt.
Lásd még: zegzug
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.