stoppol

stoppol (ige I.)

1. úgy utazik, hogy az út mellett állva kitartott karral megkéri a járművek vezetőit, hogy vigyék el; autóstoppal utazik.

Sok embert azért nem vesznek fel, mert olyan helyen stoppolnak, ahol nem könnyű megállni.

1. ruhaneműn keletkezett lyukat, kopást tűvel és cérnával szövésszerűen befoltoz.

Anyu a zoknijaimat stoppolja, mert mind kilyukadt.

Eredet [stoppol < német: stopfen (foltoz < bedug, betöm) < lásd: stop]

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.