ráncol
ráncol (ige)
1. Redőkbe vonja homlokát, szemöldökét haragjában, rossz szokásból, vagy nemtetszése, töprengése, gondolkodása jeléül.
Az apa rosszallóan ráncolja a homlokát. Az öreg köhögött egyet és ráncolta a szemöldökét.
2. Díszítő hajtást készít ...
3. Törésszerű gyűrődés alakít ki ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.