ruház

Öltözékkel ellát a saját pénzéből egy személyt; gondoskodik egy személy öltözködéséről.

A szülők ruházzák a gyerekeiket. Az árván maradt gyereket a nevelőszülő ruházza.

További részletezés

1. Öltözéket varr egy szabáshoz-varráshoz értő személy, (szabó, varrónő) egy közösség számára.

A szabómester ruházza a város előkelő rétegét. Az ügyes kezű asszony ruházza a rokonságot.

2. személynek átenged ...

3. címet ad ...

4. tulajdont ad ...

5. személyt üt ...

6. Képességet tulajdonít neki ...