rikító
rikító (melléknév)
1. Ízlést sértően túlságosan látszó (szín, felület, tárgy) a környezetéhez képest. A környezetétől bántóan elütő (szín, látvány, tárgy). A környezetéből kirívó (látvány, tárgy).
Már messziről látszik a férfi rikító nyakkendője. A falon rikító rózsaszín ízléstelen látvány.
2. magas hangot hallató ...
3. Élénken tarka ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.