rendes
rendes (melléknév)
Észszerű állapotot szerető (személy), aki gondoskodik arról, hogy minden a működéshez szükséges helyén legyen, és jól működjön.
Egy rendes háziasszonynak tiszta a konyhája, háza. A rendes gyerek nem bánik gondatlanul a holmijával.
További részletezés
1. Megbecsülést érdemlő (személy), aki jó hírű a magatartása, munkája, jellembeli tulajdonságai, erkölcsi értékei miatt.
Az inasból rendes mesterember lett, akinek jó hírét messze földre elvitte a munkája. A rendes tanulót az egész osztály előtt megdicséri a tanár.
2. Elismerésre méltó ...
3. Észszerű állapotban tartott ...
4. Az észszerűségnek megfelelő ...
5. Józanul gondolkodó ...
6. rendszeresen megjelenő ...
7. Állandónak tekinthető ...
8. Állandó jellegű ...
9. Szokás szerinti ...
10. Középértéknek vehető ...
11. Középértékre átszámított ...
12. Középen elhelyezkedő ...
13. Egy csoportra jellemző ...
14. Szabályosan ismétlődő ...
15. A fizikai világ működésének megfelelő ...
16. Szabályzatban előírt ...
17. Szabályszerűen járó ...
18. Jó minőségű ...
19. Az illendőségnek megfelelő ...
20. Egy személy társadalmi helyzetét kielégítő ...
21. Egy személy kedvét kielégítő ...
22. Egy testületben teljes jogú ...
23. Egy foglalkozásra képesített ...
24. A megszokottól eltérő ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
rendes (főnév)
A szokásos mód. A megszokott vagy megkívánt mérték vagy forma.
A hibás műszert ki kell javítani rendesnek megfelelően. A varrónő kiigazítja a ruhát, mert a próbán kiderült, hogy eltér a rendestől.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.