rendeltetés
rendeltetés (főnév)
1. Használati cél, amiért egy szerkezetet, eszközt, gépet létrehoztak vagy egy építményt, épületet felépítettek.
Az ajtón levő rácsnak az a rendeltetése, hogy ne tudjanak betörni. A hegesztőberendezés rendeltetése, hogy szilárdan összekapcsoljon fémből készült szerkezeti elemeket. A város főterén álló torony rendeltetése régen az volt, hogy a tetejéről tűzőrök figyelték a város utcáit, házait és a környező vidéket.
2. Betöltött szerep ...
3. Életcél ...
4. Sorsszerű események sora ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.