rabszolga
rabszolga (főnév)
1. Kényszermunkás¤, akit akarata ellenére, erőszakkal munkára kényszerít és a saját tulajdonaként birtokol egy másik ember, hogy hasznot hajtson neki. A rabszolgának nincsenek jogai, nincs döntési szabadsága a saját élete, sorsa felett, teljesen kiszolgáltatott helyzetben van, és nem kap méltányos ellenszolgáltatást, ezért gyakran próbál szökni, lázadni. A rabszolgának alacsony a költsége, és magas nyereséget hoz különösen olyan megterhelő és veszélyes munkák esetén, amelyekre nincs elegendő bérmunkás. A rabszolgaság egész életre szól és örökletes, azaz a rabszolgák gyerekei is rabszolgák, így a rabszolgatartónak folyamatosan elegendő ingyenes munkaerő áll rendelkezésére.
A történelem során főként az ókorban voltak rabszolgák. Az amerikai ültetvényeken Afrikából áttelepített rabszolgákat dolgoztattak.
2. Elnyomott ember ...
3. Engedelmes hódoló ...
4. Erősen függő személy ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
rabszolga (melléknév)
1. Szabad akaratától megfosztott (személy), aki erősen függ másoktól vagy egy vágytól, kívánságtól, szertől; ilyen személyre jellemző (állapot, megnyilatkozás), vele kapcsolatos (dolog).
A részeges ember rabszolga függőségén csak szakértő segítség változtathat. A rabszolga szerető a nő minden kívánságát lesi.
2. Teljesen kiszolgáltatott ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.