rádől
rádől (ige)
1. Egyensúlyát vesztve ráesik, ráborul egy mellette levő személyre, tárgyra, felületre.
A dominók egymás után dőlnek rá a másikra. A kivágott fa rádőlt az útra.
2. Kiborulva ráömlik ...
3. Felülről rátámaszkodik ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.