pusztít
pusztít (ige)
Nagy tömegben rombol; élőlényt, építményt vagy más (főleg emberkéz alkotta) tárgyat megsemmisít.
A városban vihar pusztított. A támadó hadsereg az ország területén pusztít.
További részletezés
1. Nagy tömegben öl, irt embert vagy más élőlényt.
A túlzott vadászat pusztítja az erdő-mező vadjait. A csatában a két sereg pusztítja egymást.
2. Nagy kárt tesz benne ...
3. Tömeges kárt okoz ...
4. Garázdálkodva fosztogat ...
5. Nagy mennyiségben fogyaszt ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.