pusztított
pusztított (melléknév)
Nagy tömegben rombolt, megsemmisített (élőlény, építmény, hely, tárgy).
A romossá pusztított várost földrengés érte. Az országot támadó hadsereg feldúlta a pusztított területet.
További részletezés
1. Nagy tömegben ölt, irtott (ember, más élőlény).
A túlzott vadászat által pusztított vadak eltűntek az erdőről-mezőről. A csatában vesztes, pusztított seregből alig maradt túlélő katona.
2. Nagy kárt elszenvedett ...
3. Tömeges kárt elszenvedett ...
4. Kirabolt ...
5. Nagy mennyiségben fogyasztott ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
pusztított (ige)
Nagy tömegben rombolt; megsemmisített élőlényt, építményt vagy más (főleg emberkéz alkotta) tárgyat. Lásd még: pusztít.
A városban vihar pusztított. A támadó hadsereg az ország területén pusztított.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.