peng
peng (ige)
1. Érces hangot ad egy megfeszített, majd elengedett rezgésre képes húr.
A megfeszített íj húrja peng, amikor kilövik a nyílvesszőt. A hegedű húrja peng, amikor a zenész ujjával megfeszíti és elengedi.
2. Csengő zenei hangon szól ...
3. csengő, érces hangot ad ...
4. Csengő, érces hangot ad ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.