pecsovics

„Az országban sokfelé el volt terjedve azon elnevezés, mely szerint a haladók »kubinszky«, a kormánypártiak »pecsovics« névvel jelöltetnek.

Helyén van itt, hogy ez elnevezés történetét és miként keletkezését leírjam.

Gróf Festetics Rudolf lévén a kormánypártiak feje, meghívta magához mindazon befolyásos egyéneket, akiket megnyerni remélt. Háza udvara vendéglátóvá lőn, s míg a befolyásosabb egyéneket a maga asztalánál vendégelte meg, addig a kevésbé jelentékenyek tiszttartójánál láttattak el, s ennek a tiszttartónak a neve volt Pecsovics.

A pártjukon lévő megyei kortes esküdtek is ennél dőzsöltek meghatározott napon, midőn a haladó pártiak Szekszárdon értekeztek.

Egy ilyen napon délután a haladó párt egyik hű tagja. Huszár Pál, magas köpcös, himlőhelyes egyén, aki félreismerésig hasonlított bizonyos, Dunaföldváron lakó Kubinszky nevű tímármesterhez, a megyeház előtt és mellett lévő kerti téren sétálgatott többedmagával, amidőn az akkor Tolnáról megérkezett Paczolay Gyuri hozzájuk közeledett.

Huszár és Paczolay esküdtek voltak, csakhogy míg amaz a haza, addig emez a kormány pártján.

Midőn tehát Paczolay hozzájuk érkezett, esküdttársa, Huszár Pali, mintegy éreztetni akarván vele azt, hogy elpártolt a nemzet ügyétől, és egyúttal azt is, hogy nem is a grófnak, de csakis a tiszttartójának asztalára érdemesítik, ezt a pár szót vágta hozzá:

– No, te pecsovics.

A jelenlevők nevették, s mondották: pecsovics.

Paczolai Gyuriban – így nevetségessé téve – fölébredt a visszavágás vágya, s olyassal akarta visszaadni a kölcsönt, ami által Huszár Palit is nevetségessé tegye. Eszébe jutott, hogy a dunaföldvári tímár épp ily nem szép, himlőhelyes képű, visszavágta e pár szót:

– Hát te kubinszky.

Ez időtől a kormány pártját pecsovics, a nemzeti pártot kubinszky névvel nevezték.