Tartalom

parancs

parancs (főnév)

Kényszerítő utasítás¤ egy helyzet gyors kezelésére, feladat végrehajtására, kötelező cselekvésre, magatartásra, hogy mit tegyen meg, vagy mit ne tegyen egy alárendelt személy, akinek nincs döntési vagy véleményezési joga (sem felelőssége). Nagyobb hatalmú személy részéről egy rövid, világos, határozott felszólítás, amelynek teljesítését minden áron megköveteli, és nem fogad el ellenvéleményt.

Az őrmester parancsot ad a közkatonának. Egy katonai parancsot nem lehet megtagadni, mert az súlyos következményekkel járhat. Sok ember nem szereti, ha parancsot kap, szívesebben teljesít egy kérést.

További részletezés

1. Kötelező utasítás; főleg írásban kiadott hivatalos rendelet, megszövegezett utasítás egy felettes, hivatalos szervtől, hatóságtól, amely egy cselekedet megtételére, egy feladat végrehajtására kötelez. Egy ilyen utasítás megszegése vagy nem teljesítése büntetéssel jár.

A laktanya parancsnoka kiadja a parancsot az ezrednek. A rendőr írásban is megkapja az aznapi parancsot.

2. szolgálati irat ...

3. utasítás szöveges formája ...

4. Tettre sarkalló késztetés ...

5. Hitbeli törvény ...

6. törvény szükségszerűsége ...

7. Jelenlét jelzése ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.