Tartalom

ostor

ostor (főnév)

Ütlegelő eszköz¤, amely hosszú fa nyélből, és hozzá erősített szíjból, fonatból, zsinegből áll, a végén kis rojttal. Ezzel ütnek, engedelmességre, mozgásra kényszerítenek állatokat, mert éles fájdalmat okoz, de sérülést nem. Hangos csattanását ijesztgetésre, terelésre is használják.

A jó kocsis ritkán használ ostort hajtás közben. A cirkuszi lóidomár kezében ostor van munka közben.

További részletezés

1. Büntető eszköz, amely egy botból és a bot végére erősített szíjból áll egy ember, állat testi fenyítésére.

Az ostor megfegyelmezte az engedetlen kutyát. A bíró ostorral verette meg a tolvajt.

2. mozgó nyúlvány ...

3. Bajt okozó személy ...

4. Támadó személy ...

5. Megtorló csapás ...

6. Elviselt fájdalom ...

7. vízhúzó rúd ...

8. összekapaszkodós gyerekjáték ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.