ostoba
ostoba (melléknév)
Nehéz felfogású¤ (személy), aki nem érti a lényeget, gyakran téved, hibázik, és ezzel bosszúságot vagy kárt okoz.
Az ostoba szerelő minden munkát elront. Ostoba ember az, akit hiába tanítasz, semmire sem tudja használni az adatait. Az ostoba öreg már megint elfelejtette, amit ígért.
További részletezés
1. Tanulatlan (személy), aki nem értelmi fogyatékosságból, hanem az adott helyzethez, fennálló viszonyokhoz szükséges ismeretek hiánya miatt helytelenül viselkedik, cselekszik.
Az ostoba ember saját vesztébe rohan. A csaló kihasználja az ostoba ember hiszékenységét.
2. Észszerűtlenül viselkedő ...
3. Bajt okozó ...
4. Tanulatlan személyre jellemző ...
5. Észszerűtlenül viselkedő élőlényre jellemző ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
ostoba (főnév)
1. Nehéz felfogású személy, akit könnyen megtévesztenek mások, könnyen befolyásolható, nincs önálló véleménye.
A tanár nem mondja senkire, hogy ostoba. Ostoba az, akit hiába tanítasz, semmire sem tudja használni az adatait.
2. Tanulatlan személy ...
3. Észszerűtlen viselkedés ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.