Tartalom

ordít

ordít (ige)

Nagyon hangosan, kiabálva beszél; éktelenül lármázik.

A mérges ember ordít, és nem tud rendes hangon beszélni. Azzal, hogy ordít, nagyobb nyomatékot akar adni a szavainak. A főnök ordít a hibázó beosztottal.

További részletezés

1. Hangosan üvölt egy állat; nagyobb állat dühében, fájdalmában vagy jellegzetes természetes hangját hallatva erős, átható, messzire hallatszó hangot ad.

Az oroszlán éjszakánként ordít. Farkasok ordítanak vadászat előtt.

2. Hangosan üvölt ...

3. Teljes erejéből kiabál ...

4. Nagyon hangosan sír ...

5. erős hangon zúg ...

6. Nagyon feltűnik ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.