olvas
olvas (ige)
Írást megért¤. Leírt mondatok betűit sorról-sorra nézve végighalad egy szövegen, és a szavakat hangosan kimondva (vagy kimondás nélkül) felfogja a lejegyzett tudnivalókat, gondolatokat.
A tanuló a tankönyvet olvassa. A fennhangon olvasás arra tanít, hogy pontosan olvassunk. A címzett a levelet olvassa. A testvérek ketten olvasnak egy nagy könyvet.
Lásd még: szól
További részletezés
1. Írott szöveget megért, és abból ismeretet szerez. A közlő szándékának megfelelő kommunikált gondolatot teljesen felfogja és magáévá teszi. Írott, nyomtatott szöveget tekintetével sorról sorra, szócsoportról szócsoportra haladva néz, és így a betűk és az írásjelek ismeretében, azok egymásutánjából, valamint a szavak, jelek és a szótövekhez kapcsolódó szótagok, végződések fogalmi szintű tudásából a leírt szöveget megérti.
A tanuló magában olvassa a szöveget, és így tanulja meg a tankönyvből a leckét. A szakács egy új étel receptjét olvasta a szakácskönyvből, és azonnal nekilát az elkészítésének. Aki gyerekként már sokat olvas, és érti is azt, annak nagy lesz a szókincse, és képes lesz a szépirodalmat élvezni.
2. Betűket sorban felismer ...
3. Kiejtést, értelmet fűz ...
4. Jelentést tulajdonít ...
5. Darabokat számlál ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.