okvetlen
okvetlen, okvetetlen (melléknév)
1. Más feltételtől nem függő (állapot, körülmény, tény), amely minden esetben bekövetkezik.
A fiatalembert okvetlen érzések fogják el, ha meglátja kedvesét. Egy anya okvetlen szeretete független attól, hogy a gyereke éppen mit tesz.
2. Ellentmondást nem tűrő ...
3. Könnyen irányítható ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
okvetlen, okvetetlen (határozószó)
1. Minden kétséget kizáróan, teljes bizonyossággal.
A bizonyítékok alapján okvetlen úgy van, ahogy az ügyész mondja. A könyvelő okvetlen elintézi az adóellenőrzést.
2. Minden körülmények között ...
3. Nagyfokú bizonyossággal ...
4. Ígéretet nyomósít ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.