Tartalom

okol

okol (ige)

Felelősnek tart (egy másik személyt, körülményt); károkozónak tekint, mond; egy kedvezőtlen, kellemetlen helyzet, állapot kiváltójának nyilvánít; hibáztat.

– Kérem, ne okoljon engem! – mondja a titkárnő az igazgatónak a lekésett tárgyalás miatt. Az igazgató ezután a forgalmat okolja, mert elkésett a megbeszélésről. A gazda a rossz időjárást okolja a gyenge termés miatt.

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.