néma
néma (melléknév)
Beszédre képtelen¤ (személy), aki baleset vagy betegség miatt nem tudja szavakkal érthetően kifejezni a gondolatait. Hallássérült, aki nem hall, ezért beszélni sem tanulhatott meg. A néma emberek arckifejezésekkel, jelbeszéddel, vagy írással fejezik ki magukat.
Egy néma gyerek jelbeszéddel beszél. A néma embernek is jönnek ki hangok a torkán. A néma férfi a táblára írta a kérdéseit.
További részletezés
1. Szólni nem akaró (személy); szólásra nem nyíló (ajak, száj, nyelv); beszéd nélküli (állapot).
A néma gyerek nem mondott semmit, hiába kérdezte a tanár. A néma szemtanú nem felel a feltett kérdésekre.
2. Átmenetileg szólni nem tudó ...
3. Hangot nem adó ...
4. Szavak nélkül folyó ...
5. Egyetlen hang nélküli ...
6. Ki nem ejtendő ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
néma (főnév)
1. Beszédre képtelen személy, aki nem tudja szavakkal érthetően kifejezni a gondolatait.
Egy néma a jelbeszéddel kommunikál. Egy némának is jönnek ki hangok a torkán.
2. Szólni nem akaró személy ...
3. Átmenetileg szólni nem tudó személy ...
4. Pénzgyűjtő tároló ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.