nyíl

Kilőtt hegyes vessző¤; fából készült könnyű, hosszú fegyver, amely az egyik végén éles hegyű, a másik végén tollak irányítják a röptét. Nagy távolságra ellőhető régi támadóeszköz, amelyet vadászatra vagy harcra használtak, és halálos sérülést képes okozni.

A nyilak a támadók felé repülnek. Egy nyíl fúródott a farkas oldalába.

További részletezés

1. Átvitt értelemben: Bántó hatás; egy személyre támadóan ráirányított, kártevő vagy bajt okozó tevékenység.

A cikkben a gúny nyilai támadják az írót. A rágalom nyilai sem tudnak benne kárt tenni.

2. Irányt mutató jel ...

3. Sorshúzási segédeszköz ...

4. Kisorsolt földterület ...

5. érczúzó szerszám ...

6. Kilövő íj ...