nyugtató
nyugtató (melléknév)
1. Pihentető (hatás, időtöltés, állapot, hely, helyzet), amely csökkenti a lelki zaklatottságot, nyugalmat biztosít.
Egy gondtalan tengerparti nyaralás nyugtató hatása jelentős. A zaklatott városi ember élvezi a nyugtató vadregényes tájat.
2. Kábító hatású ...
3. Érték átvételét elismerő ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
nyugtató (főnév)
1. Kábító hatású szer, amelyben az idegrendszerre, agyra ható, az idegsejtek ingerületátvitelét gátló vegyület van. Ez a személyre bódító, öntudat- és érzékeléscsökkentő hatású.
A nyugtató nem oldja meg a stressz okát, csupán a tünetét csökkenti. Az idegkimerültséget kapott beteg nyugtatót kap.
2. Pénztári elismervény ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.