nyelvújítás_kora

A magyar nyelv történetében a nyelvújítás kora Bessenyei György fellépésétől (1770-es évektől) 1872-ig, a Magyar Nyelvőr megjelenéséig tartott.

A nyelvújítás korát két fő részre bonthatjuk. Az első, legintenzívebb szakaszának az 1790-től 1820-ig terjedő időszakot nevezhetjük. Ekkor nagyon sok új magyar szó született. Sok irodalmi remekmű terjesztette az új szavak használatát. Ekkor új szótárak születtek, új nyelvtankönyv íródott a nyelv egységes használatának érdekében. Ekkor kezdődött meg és folyt egyre nagyobb intenzitással a nyelvrokonaink keresése Ázsia irányában.

A mellékelt képen a magyar nyelvújítás egyik vezéralakját, Kazinczy Ferencet (1759–1831) láthatod.

A korszakot élesen kettészeli a forradalom és szabadságharc leverése. Az utána következő sötét korszak rányomja a bélyegét a nyelvünkkel kapcsolatos kutatásokra is. Itt már inkább a politikai akarat volt a legfontosabb szempont, és a keleti nyelvemlékek hivatalos kutatását teljesen betiltották. Nyelvünk eredetében a finnugor származtatás lett a politikailag támogatott és így tudományosan is elfogadott nézet.

További információ: újmagyar