Tartalom

nagybőgő

nagybőgő, bőgő (főnév)

Mély hangú vonóshangszer; egy hegedű alakú, de annál jóval nagyobb hangszer. Rendszerint csak zenekarban játszanak rajta.

A zenész nagybőgőn játszik. A karmester intésére a nagybőgők szólaltak meg. A magyar népzenében használt nagybőgő tipikusan 4 vagy 3 húros, és a mai napig gyakori, hogy fémhúrok helyett juhbélből sodort húrokkal szerelik fel a hangszert.

Népi nevei: brúgó, gordon.

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.