merő

Elég bátor (személy), aki saját erejének, képességének eléggé tudatában van ahhoz, hogy egy cselekvést megtegyen.

A nagyot merő sportoló megpróbálja megdönteni sportága világcsúcsát. Az anyát meglepi, hogy az eddig zárkózott fia mennyire merő fiatalemberré vált a nyáron, és most könnyedén szóba elegyedik bárkivel.

Folyadékot kiemelő (személy), illetve olyan (edény), amellyel folyadékból vagy híg, ömlesztett anyagból kivesznek egy részt.

A levest merő asszony megtölti a tényért. A vizet merő vödör a kúthoz van láncolva.

1. Valódi értelemben vett (dolog), ami nem egyéb, mint amiről szó van.

Megfutamodás a problémák elől merő gyávaság. Az újságcikkről kiderült, hogy merő koholmány.

2. teljesen beborító ...

3. Csak a megnevezett ...

1. Kidülledt (szem, tekintet), amely mozdulatlanul szegeződik egy irányba.

A férfi merő szemmel néz maga elé. A kígyó merő tekintete az áldozatára szegeződik.

2. szilárdan álló ...

3. Hajlékonyságot nélkülöző ...