mentség

1. Felhozott kifogás, amellyel menteni, igazolni, védeni akarnak egy hibáztatott személyt, megokolandó rossz állapotot, eredményt, kialakult rossz helyzetet. A mentség magyarázatként vagy indoklásként felhozott körülmény vagy ok, amely egy rossz állapotot, eredményt vagy helyzetet elfogadhatóbbnak tüntet fel (bár nem feltétlen igaz).

A késésre mentségéül szolgál az éjszaka leesett nagy hó. Az egyetlen mentség, hogy a jó szándék vezérelt. A mentség miatt a bajt okozó hiba rendben van, így a hiba valószínűleg később is meg fog ismétlődni.

2. Jogi érdekvédelem ...

3. helyzet megmentője ...

4. Megmenekülés a bajból ...