meghall
meghall (ige)
1. Hangot hirtelen felfog; fülével érzékelni kezd; egy hang elég erős ahhoz, hogy bizonyos távolságon belül levő személy vagy élőlény képes fülével felfogni.
Az asszony meghallja a bejárati ajtó felől hallatszó zajt. A lenémított mobiltelefont nem hallja meg az ember, így nem veszi fel a hívást.
2. Értesül róla ...
3. tudomásul vesz ...
4. Segítésre készen tudomásul vesz ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.