megaláz

1. Más embert csúnyán leszól; személyiséget súlyosan megsért, semmivé tesz. Mást megszégyenít, hogy értéktelennek érezze magát. Értékét lebecsülve más önérzetét, önbecsülését, magabiztosságát csökkenti.

Az irigykedő kritikus lényegtelen részletekbe belekötve nyilvánosan megalázta a művészt. A lány apja már az első találkozáskor megalázta az udvarlót.

2. Régies: Szerényen viselkedik; érdemeiről túlzó büszkélkedés nélkül beszél. Magát másoknál vagy a valósnál csekélyebb jelentőségűnek mondja, mutatja.

Az ügyes lány megalázza magát, amikor megdicsérik. A tudós magabiztos a tudását illetően, mégis megalázza személyét, amikor egy szaktekintéllyel beszél.

3. Régies: Visszahúzódóan viselkedik; tisztelettudóan, alázatosan beszél.

*/Az igazgató az alárendeltjei előtt gőgös, de a tulajdonos előtt megalázza magát. Az uralkodó elvárja, hogy minden kérelmező megalázza saját személyét.

4. Régies: Leereszkedik; alacsonyabb rangú személlyel közvetlenül, barátságosan beszél, holott parancsolhatna is neki.

A nemes úr megalázza magát az intézőjéhez, és kedélyesen elbeszélget vele. A királynő a társalgóban megalázta magát az udvarhölgyekhez.