markol
markol (ige)
Behajlított tenyerébe fog, azzal szorít egy tárgyat, dolgot.
A kenus az evező nyelét markolja evezés közben. A férfi az ásó nyelét markolja, miközben felássa a kertjét. A katona a fegyverét markolja.
Lásd még: mar (ige II.)
További részletezés
1. Behajlított tenyérrel vesz apróbb darabokból álló anyagból, dologból.
A gyerek pattogatott kukoricát markol magának. A fiú a homokba markol, és a másik tenyerébe pergeti át a homokszemeket.
2. Benyúl egy helyre ...
3. Kézzel megragad ...
4. durván beleavatkozik ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.