mar
mar (ige I.)
Fogával tép főként egy ragadozó állat a zsákmányának húsába harapva; húst fogával megragad és cibál; (dühösen) harap, és ezzel sebet okoz.
Az oroszlán az antilop combjába mar. A dühös kutya az idegen lábába mar. A macska az egérbe mar. A kígyó a zsákmányába mar.
Lásd még: marul
További részletezés
1. Többször egymás után harap, általában kisebb erővel.
A kutya dühösen marja a láncot. Az ideges vizsgázó az ajkát marja.
2. Dühösen beleharap ...
3. Méregfogával megsebesít ...
4. Erősen csíp ...
5. Szúró fájdalmat okoz ...
6. Erős vegyi elváltozást okoz ...
7. szúró fájdalmat okoz ...
8. bántani igyekszik ...
9. Elüldöz egy helyről ...
10. Forgácsolva megmunkál ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
mar (ige II.)
Magának megkaparint egy tárgyat, dolgot, élőlényt.
Az özvegy magának marja az egész vagyont, az elhunyt testvérének semmi sem jut. A sas lecsap a magasból, és karmaival egy nyulat mar.
Lásd még: markol
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
mar, marja, marjai (főnév)
A lapockák felett kidomborodó rész a gerinces emlősállatok hátán a nyak és a gerinc találkozásánál.
A lovas a ló marjára dől ugratás közben. Az oroszlán az antilop marja felé kap a mancsával. A mar felett az állat nyaka és feje, alatta a törzse és lába van.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.