mandolin
mandolin (főnév)
1. Kis pengetős hangszer; körte alakú, alul öblösen kigömbölyödő vagy mindkét oldalán lapos, négy dupla fémhúros hangszer, amelyen rugalmas pengetővel játszanak.
A mandolint elsősorban az olasz, portugál és spanyol nyelvű népek zenéjében, illetve műkedvelő hangszerként használják. A mandolin története a 17. század elejére nyúlik vissza. A zenét tanuló diák mandolinon tanul játszani. A mandolin húrjait a hegedűével azonos módon hangolják be.
2. Hangszerhang ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
mandolin (melléknév)
Zene: Kis, körte alakú pengetős hangszerrel kapcsolatos (hangszerhang, dallam, tárgy), ilyen hangszeren megszólaltatott (előadás, zenemű).
A mandolinszóló nagyon tetszik a közönségnek. A zeneszerző egy mandolin darabot ír.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.