lelkiismeret
lelkiismeret (főnév)
1. A legbelső igazságérzet; a jó és rossz megkülönböztetésének és a valóban helyes megoldás kiválasztásának képessége a legnehezebb helyzetben is annak ellenére, hogy ártó szándékok más felé kényszerítenek. Engedelmesség az érzéknek, amivel az ember a saját tetteinek erkölcsi helyességét megítéli.
A lelkiismeret akkor is a helyes tettek felé terel, ha látszólag éppen ártani kéne valakinek. A lelkiismeret mardosása miatt találunk ki önigazolásokat, ha bántottuk társunkat.
2. Az erkölcsösség tudata ...
3. A helyesség tudata ...
4. Személyes meggyőződés ...
5. Erkölcsi jelkép ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.