lebukik
lebukik (ige)
1. Magasról ledől; egyensúlyát, támasztékát vesztve leesik. Oldalra billenve leesik és a talajon elterül.
A lecsüngő virág súlyától lebukik a virágcserép az ablakból. A sérül lovas lebukott a lóról.
2. Hirtelen lesüllyed ...
3. Gyorsan lehúzódik ...
4. Hatalmától megfosztják ...
5. Kiderül a bűne ...
6. Bűne miatt elfogják ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.