lator
lator (főnév)
1. Régies: Gaztettet elkövető személy; másnak bajt, kárt, fájdalmat okozó aljas, becstelen ember; bűnöző, gonosztevő.
A rendőrség kézre keríti a latort. A lator a bíróság előtt felel bűneiért. Jézussal együtt két latort is keresztre feszítettek.
2. Ravasz ember ...
3. Pajkos, rakoncátlan személy ...
4. Nemileg erkölcstelen személy ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
lator (melléknév)
1. Régies: Életellenes, ártó (személy), aki erkölcsi romlottsága, ártó céljai következtében egy személy, csoport, élőlény, létező dolog kárára bajt hoz, akadályt gördít, testi/lelki fájdalmat okoz vagy okozni akar; gonosz.
A lator ember aláássa más becsületét. A lator bűnöző elnyeri méltó büntetését.
2. Ártó embertől származó ...
3. Romboló, pusztító hatású ...
4. Pajkos, rakoncátlan ...
5. Nemileg erkölcstelen ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.