lasszó

Megfogó kötél; csúszó hurokban végződő hosszú kötél, amellyel megfognak egy távolabb levő vagy futó állatot (ritkán embert) úgy, hogy ezt a kötelet főleg az állat nyakába (vagy embernél esetleg a törzsére) dobják és meghúzzák; pányva.

A csikós egy lasszót dob az elfutó lóra. A lasszót főleg Észak-Amerikában használták a tehénpásztorok.

Kifejezés

Lasszóval fog – (utánjárással, erős rábeszéléssel toboroz, megszerez olyan személyeket, akik önként nem jelentkeznek, nem vállalkoznak egy feladatra, munkára).