kötőjel
kötőjel (főnév)
1. Nyelvtan: Összetartozást jelző írásjel, amelyet szavak szótagjainak elválasztásakor a sor végén vagy szótagoláskor az egyes szótagok között használnak. A kötőjel összetett szavak tagjai közötti, vagy toldalékos szavak töve és toldaléka közötti elkülönítést vagy egybetartozást is jelölheti.
A gyerekek már az első osztályban megismerkednek a kötőjellel. A tanítónő a házi feladat javításakor jelzi a tanulónak, hogy hová kellett volna írnia jól a kötőjelet.
2. hangok összetartozását jelző kottajel ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
kötőjel - (írásjel)
1. Szavak összekapcsolását jelzi.
Az eredmények többé-kevésbé jók. A jelenlevő kisebb-nagyobb gyerekek mind tapsoltak a bohócnak.
2. szó részeinek összetartozását ...
3. toldalékok hozzáadását ...
4. szót helyettesíti ...
5. Kivonást jelez ...
6. középértéknél kisebb ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.