kötő
kötő (melléknév)
1. Valamit össze- vagy hozzáerősítő.
Virágcsokrot kötő nő a kertben ült. A cipőfűzőt megkötő kéznek ügyesnek kell lennie. Könyvet kötő mesterember készített borítót a kéziratra.
2. Szilárdságot adó anyag.
A gyorsan kötő beton szükséges a hidegben. A lassan kötő ragasztóval könnyebb bánni.
3. Átvitt: Viszonyt, egyezséget létrehozó.
A barátságot kötő kézfogásuk egy erős szorítás volt. A békét kötő felek kezet rázva álltak fel a tárgyalóasztaltól.
4. Átvitt: Valakit egy közösséghez, magatartáshoz, érzelemhez hűségre késztető.
Mindig is úgy ismerték, hogy ő egy magát az elveihez kötő ember. Mindketten átérezték az őket egymáshoz kötő szeretetet.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
kötő (főnév)
1. Az ágyék eltakarására való rövid kötény.
A trópusi országokban a bennszülöttek többnyire kötőt viselnek. A szaunában kötőt viselhetünk.
2. Rögzítő zsinór ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.