kísértet
kísértet (főnév)
1. Egy halott érzékelhető lelke, amely egy helyen jelen megjelenik.
Az elhagyott kastélyban egy kísértet jár. A rossz lelkiismeretű ember őt üldöző kísértetet lát.
2. Visszamaradt jelenség ...
3. Rossz előjel ...
4. Kísértés ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
kísértet (ige)
Társul szegődtet; egy személy arról intézkedik, illetve utasítást ad arra, hogy egy másik személyt, értéket felügyelete, őrizete, védelme érdekében egy bizonyos helyre vezessenek.
A nyomozó a vádlottat a kihallgatás után cellájába kísérteti. Az anya a bátyjával kísérteti iskolába a kisfiút.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.