kény
kény (főnév)
1. Régies: Egyoldalú akarat; a személy maga akaratának minden írott és íratlan törvénytől független érvényesítése; kedv, tetszés.
A hadvezér saját kényére bánik a foglyaival. A király kénye szerint bánik az alattvalóival.
2. Erőszak ...
3. kielégüléssel járó örömérzet ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.