kárpitoz
kárpitoz (ige)
1. Bútort bevon; ülő- vagy fekvőbútort, illetve ennek vázát, kocsi vagy autó üléseit a nagyobb kényelem elérése érdekében, ajtót az átszűrődő hang tompítása céljából rugós, párnás felső résszel és erre vont vastag textilanyagból vagy bőrből készült burkolattal lát el.
Az igazgató kárpitoztatja irodája ajtaját. A kárpitos a régi fotelt újra kárpitozza. A restaurátor a kastély régi bútorait korhű stílusban kárpitozza.
2. Falat bevon ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.